Egy helytelen motiváció

„Ezért hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki számadást akart tartani szolgáival.  Amikor hozzákezdett, vittek eléje egy szolgát, aki tízezer talentummal volt adósa.” – Máté 18:23-24 Jézus a megfizethetetlen adósság példáját arra használja, hogy helyesen ábrázolja a bűnös ember állapotának súlyosságát. Istennel szemben való bűnadósságunk kiegyenlítése önerőből lehetetlen. Az egyetlen megoldás az adósság elengedése. És […]

A hanyatlás jelei

„Elmondták nekem, hogy a megmaradtak, akik a fogság után maradtak meg, nagy bajban és gyalázatban vannak ott abban a tartományban. Jeruzsálem várfala csupa rés, és kapui tűzben égtek el. Amikor meghallottam ezeket, napokon át ültem, sírtam és gyászoltam, böjtöltem és imádkoztam a menny Istene előtt.” – Nehémiás 1:3-4 A Nehémiáshoz jutott információk Jeruzsálem siralmas állapotáról, a […]

Szolgálatunk legjobb része

„Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.”” – Lukács 10:42 Ha meg kellene neveznünk szolgálatunk legkedvesebb részét, mi lenne a válaszunk? A bibliatörténetek elmondása? Az aranymondások megtanítása? A játékok, kézimunka vagy a szabadfoglalkozások? A négyszemközti beszélgetések egy-egy gyerekkel? A közbenjáró imák? Isten szeretetének bemutatása? A szolgatársakkal való együttműködés? Az igazság az, hogy […]

A kultúra áramlatával szemben

„Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel.” – Efézus 5:18 Efézusban nemcsak Artemisz istennőt imádták (ApCsel 19:28), hanem Dionüszoszt is, a bor, a növényzet, a termékenység és az extázis istenét. A bor ünnepe alkalmával az efézusiak annyira lerészegedtek, hogy – Plátó megállapítása szerint – alig lehetett józan embert találni az […]

Nem a félelem Lelkét kaptuk (Nehémiás 6)

A munka már majdnem elkészült: felépült a várfal, be lettek tömve a rések (csak az ajtószárnyak hiányoztak). Az ellenség azonban még ekkor sem adta fel. Négyszer próbálták tőrbecsalni Nehémiást, ötödjére meg is zsarolták: ha nem enged, rágalomba keverik. Nehémiás azonban átlátott a szitán, bátorsággal ellenállt, s a hamis vádakra is rácáfolt. Az ellenség belső árulót […]

Meghiúsult támadás (Nehémiás 4)

Amint a kőfal építése elkezdődött, az ellenség is színrelépett. Előbb csak bosszankodtak és gúnyolódtak, majd konkrét lépésekre is elszánták magukat: összeesküdtek, ostromtervet készítettek. A gúnyolás célja az elbátortalanítás volt: rákérdeztek az engedélyre, megkérdőjelezték a munka sikerét, lekicsinylették az építkezés hatékonyságát. (2-3.v.) Ha már próbáltál réseket betömni vagy bármit építeni Isten országában, akkor tapasztaltad az ellenség […]

Építkezés egyetértésben (Nehémiás 3)

Jeruzsálem várfala egységben épült. A papok építkeztek. Az ötvösök, a kenőcskészítők, a tartományi vezetők javítgattak. A léviták szolgái, az őrök és a kereskedők is restauráltak. Együtt dolgoztak a fiak, a lányok, a testvérek, az unokák. Közösen munkálkodtak a jerikóiak, a tékoabeliek, a gibeóni és micpai férfiak, Hánun és Zánoah lakói, az ófeliek. Buzgón tevékenykedett mindenki […]

Küldetésben (Nehémiás 2,1-20)

Amikor Isten küldetésében járunk, a menny Istenének jó kegyelme nyugszik meg rajtunk: kedvessé tesz a felettesek előtt (l. Eszter, Dániel is), lehetőséget teremt a feladat kivitelezésére is. S talán ebből a kegyelemből fakad az emberi részhez szükséges megfelelő hozzáállás is. Mert kell, hogy a feladat szívügy legyen (3.v.), kell az alázatos és bizalommal teljes könyörgés […]

Nehémiás 1,1-11: „Az ima az a kulcs, amitől megnyílik a zár”

Nem tudni, hogy miért maradt Nehémiás Susán várában, s nem ment haza Ezsdrásékkal (valószínű feladatai tartották), de tény, hogy szíve „hazahúzott”. Hűséges volt a királyhoz (nem akárki lehetett pohárnok), népéhez és igazi otthonához (őszintén érdeklődik), s imájából kiderül, hogy Istenéhez is. Bár távol volt hazájától, a menny Istene elérhető közelségben volt. Neki önti ki szívét […]

1Thesszalonika 1: Hiábavaló igehirdetés? (2.)

Az evangélium hirdetésének sikere függ a hirdető(k) készségétől, lelkületétől, de függ a hallgatóktól is. Pál, Szilász és Timóteus fáradozása nem volt hiábavaló. (2:1) Minek tulajdonítható sikerük, a hallgatók szempontjából? A hallgatók követői lettek az Isten gyülekezeteinek, felvállalva a Krisztusért való szenvedést is. (2:14) Azáltal, hogy befogadták az igét sokféle szorongattatás között, a Szent Lélek örömével […]