Nehémiás 1,1-11: „Az ima az a kulcs, amitől megnyílik a zár”

Nem tudni, hogy miért maradt Nehémiás Susán várában, s nem ment haza Ezsdrásékkal (valószínű feladatai tartották), de tény, hogy szíve „hazahúzott”. Hűséges volt a királyhoz (nem akárki lehetett pohárnok), népéhez és igazi otthonához (őszintén érdeklődik), s imájából kiderül, hogy Istenéhez is. Bár távol volt hazájától, a menny Istene elérhető közelségben volt. Neki önti ki szívét bizalmasan: elmondja bánatát, közbenjár és kér.

Mert amikor a dolgok még 13 év után is rosszul állnak, akkor tenni kell valamit, s első lépés az ima. Nem a felszínes, gyors ima, hanem a megharcolt, böjttel egybekötött, alázatos könyörgés.

Valahogy így: „Kérlek, (ó) Uram!”, „Tekints reám”, „hallgass meg”, „emlékezz”, „méltass figyelemre”, „adj sikert/jó szerencsét” és „engedd, hogy kegyelmet találjak!” (5.v, 6.v, 8.v., 11.v.)

Nekem is erre van szükségem. És neked?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s