„Minden jó, ha a vége jó!” (Apostolok Cselekedetei 9,31-43)

Utólag visszatekintve életünk egy-egy eseményére, könnyű megállapítani a fenti kijelentést. De ki képes előre látni, hogy valaminek jó lesz-e a vége a zűrzavar kellős közepén? Senki és bárki. Senki emberfia nem ismeri a jövőt, de bárki, aki Istent szereti, rendelkezik az ígérettel, hogy annak végül minden javára lesz. (Róma 8:28) Erre hittel rá lehet állni, s meggyőződéssel lehet látni a láthatatlant.

Sem Éneász, sem Tábitha szenvedéseinek körülményeiről nem tudhatunk, de az világos, hogy Isten szeretete révén eszközök lehettek mások megmentésében. Éneász gyógyulását is megtérések követték (35.v.), Tábita feltámadását követően is sokan hittek az Úrban. (42.v.) Ahhoz azonban, hogy Isten terve megvalósulhasson, szükség van engedelmes, hívő szívekre is. Szükség volt egy fáradhatatlan (32.v.), készséges (39.v.), imádkozó (40.v.) Péterre. Szükség volt engedelmes, névtelen futárokra (38.v.) és látással rendelkező, hálás tanítványokra és özvegyasszonyokra (38-39.v.). Azaz csapatra és egységre.

Átélted-e már Isten csodáját? Akarod-e látni, hogyan fordít jóra ma is szomorú élettörténeteket? Része akarsz-e lenni az örömhír terjedésének? Mit vagy kész vállalni a csapatmunkából?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s