„A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt bizony fölkelek – így szól az ÚR –, védelmembe veszem azt, aki arra vágyik.” Zsoltárok 12,6

Amikor nagyfokú a bizonytalanság, mert egyesek felelőtlenek, mások hazugok, nem nehéz pánikba esni. Persze, büszke emberek is vannak, akik elboldogulnak maguktól is – legalábbis azt gondolják – addig, míg az Élettől nem kapnak egy komoly „agyrázkódást”.

De nincs szükség sem pánikra, sem keménységre, csupán az Istenre utaltságunk elismerésére. Elég az őszinte vágy, a sóhaj, és Isten kész a védelmébe venni, biztonságba helyezni. Megígérte, és nem hazudik, mert szavai tiszta beszédek. Isten „karanténja” fordítva működik, a „bentieket” védelmezi a „kívülvalóktól”.

Ha kívül gonoszok járnak, ha az alávalóságot felmagasztalják az emberek között, kelj fel, „Uram, tarts meg minket, és őrizz meg minket”! (8-9.v.)

Kedves tanító testvérem! Vágysz-e Isten védelmére személyes, családi életedet és szolgálati területedet illetően? Hívsz-e, hozol-e gyerekeket, felnőtteket Isten „karanténjába”?