Az új tanév első gyermekfoglalkozására az ifjú Dániel történetének feldolgozását tervezem a Dániel könyvének első része alapján. A terv írni-olvasni tudó elemi tagozatosokkal valósítható meg. A tevékenység rövid vázlatát megosztom veletek, a részleteket ki-ki magának kidolgozhatja, alakíthatja saját elképzelése alapján.

A tevékenységet egy játékkal indítom. A gyerekek körbeállnak, majd mindenki megnevez egy dolgot, amit az új tanévben szeretne elérni, megvalósítani: Ebben a tanévben szeretnék …. Ezt követően egy labdát dobok valakinek. Aki kapja a labdát, meg kell neveznie, hogy az a személy, akitől kapta a labdát, mit szeretne megvalósítani ebben a tanévben.  Akinek a tervei elhangzottak, az leül. Addig tart a játék, amíg mindenki sorra kerül.

Bejelentem a gyerekeknek, hogy ma négy fiatal fiú történetével fogunk megismerkedni, akik hűségesen és kitartóan tanultak, ezért Isten nagyon megáldotta őket. A bibliai történetet elmesélem, majd a Bibliából is felolvasom a Dániel 1, 3-tól 17a-ig terjedő verseit.

 

A történet elsődleges megértésének érdekében párkereső játékot indítok a történet mondatai alapján. A kijelentéseket előzőleg kinyomtatom, és az azokat tartalmazó papírcsíkokat két-két részre vágom. Összekeverem a lapokat, majd mindenki húz egyet közülük. A teremben elindulnak a gyerekek, és mindenki megkeresi a saját mondatának a hiányzó részét.

B Babilónia királya ostrom alá vette Jeruzsálemet.

Ö A király az udvarába hozatott néhány ifjat Izráel fiai közül, akik bölcsen használják az eszüket.

L Az ifjak között volt: Dániel, Hananjá, Misáél és Azarjá.

CS Dániel elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a király ételével és borával.

E A főudvarmester beleegyezett, hogy tíz napig próbát tegyen az ifjakkal.

S Tíz napig az ifjak csak zöldségfélét ettek és vizet ittak.

S Tíz nap múlva az arcuk szebb volt és a testük tápláltabbnak tűnt.

É Isten adott a négy ifjúnak ismeretet és értelmet mindenféle íráshoz és bölcsességhez.

G A tanítási idő letelte után a király tízszer okosabbnak találta az ifjakat, mint az országa írástudóit és varázslóit.

Ezt követően a történet eseményeit sorrendbe állítjuk olyan módon, hogy a gyerekek egy vonalban helyezkedjenek el. Az a pár áll legelöl, akinél a történet kezdő mondata van, majd sorban a többi mondatok tulajdonosai.

Miután megtörtént az események sorrendjének a megállapítása, minden pár megfordítja a mondatkezdő kártyát, amely egy betűt tartalmaz. Ha kevesebb gyermek van, egyszerűsítjük a történetet, és két-két betűt írunk egy kártyára. Összeolvasva a betűket, a BÖLCSESSÉG szót kapjuk. Fürtábrát készítünk a táblára (kartonra is lehet), amelynek a közepére kerül a „bölcsesség” szó, és olyan szavakat, kifejezéseket keresünk, amelyek hasonló jelentésűek, vagy amelyek jelentésüknél fogva kapcsolódnak ehhez a szóhoz (okosság, jártasság, okosan használt tudás stb.)

A továbbiakban megkérdezem a gyerekektől, hogy vajon miért kapott Dániel és három társa olyan bölcsességet Istentől, amely tízszer túlszárnyalta az ország tudósainak a bölcsességét. Rávilágítok az Istenhez való hűség, a tisztaság megőrzése és az Istentől kapott bölcsesség közti összefüggésre, majd megkérdezem a gyerekektől, hogy szeretnének-e ők is bölcsességet kapni Istentől az új tanévben. Mi lehet ennek a feltétele? Meghallgatom a gyerekek ötleteit, pl. „Hűségesen elvégzem a feladataimat.” „Távol tartom magam a csalástól.” „Igyekszem azt tenni, ami kedves Isten előtt.” Az elhangzottakat összefoglalom a végén: fontos, hogy adjam át az életemet az Úr Jézusnak, engedelmeskedjek neki, tartsam távol magam minden bűnös cselekedettől és gondolattól, a feladataimat végezzem hűségesen és imádkozzak bölcsességért, valamint azért, hogy az Úr segítsen mindezek megtartásában.

Megtanuljuk az aranymondást:

Az Úr félelme a bölcsesség kezdete (Példabeszédek 1, 7).

Az aranymondás megtanulása után játékra hívom a gyerekeket. A terem egyik részében lesz a Bölcsesség sarka, egy másik részében az Ostobaság sarka, középen a Tanácstalanság tere. Különféle kijelentéseket teszek, és annak megfelelően, hogy a gyerekek miképpen ítélik meg az elmondottakat, abba a sarokba szaladnak, ahová az állítás illik. Ha valaki a Tanácstalanság terén marad, megbeszéljük, hogy hová illik az elhangzott kijelentés.

Kijelentések a játékhoz: Szót fogadok a szüleimnek.

                                      Segítek nagymamámnak.

                                     Lemásolom a padtársam házi feladatát.

                                     Minden nap olvasok a Bibliámból.

                                      A saját elképzelésem szerint élek. stb.

A játék úgy is játszható, hogy aki nem jó helyre szalad, kiesik a játékból.

A tevékenység befejező részében építünk egy „bölcsességtornyot”. Téglalap alakú színes kartonokat vágunk, amelyekre a gyerekek ráírnak egy-egy megnyilvánulást, amely bölcsességre vall (pl. Nem dicsekszem. Figyelek Isten szavára. stb.). Végül a téglákból egy nagyobb kartonra ragasztva tornyot „építünk”. A torony fedele egy olyan kúp lesz, amely tartalmazza az aranymondást. Ezt nem ragasztjuk rá véglegesen a kartonra, csak rácsíptetjük, így a torony bármikor kiegészíthető újabb téglákkal.

Az alkalmat imával zárjuk, amelyben istenfélő életet, valamint bölcsességet kérünk Istentől, és természetesen áldást az új tanévre.

 

Gál Judit