Újévi bemelegítés (1)

„De, akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok,
futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el. Ézsaiás 40,31

Az elmúlt év lezárása, az ünnepre való felkészülés, maga az ünneplés, illetve újból átkapcsolni a hétköznapi üzemmódba bárkit közülünk könnyen lefáraszthat, főleg, hogy ezek a gyorsütemű változások életünk minden területét egyénileg érintik: család, munkahely, gyülekezet, szolgálat, stb. Viszont amíg a megszokott és új feladatok termése minden oldalról körülvesz bennünket, addig a szükséges lendület, buzgóság vagy lelkesedés inkább egzotikus gyümölcsnek mondható. Hogyan lehetne akkor a megfelelő hozzáállással belevetni magunkat újból a szolgálatba?

Kérjünk Istentől friss lendületet!

Kérjünk Istentől friss lendületet. A Filippi levél szerint Isten az, aki munkálja bennünk mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően (2,13). Tehát nem lehetetlen, sem helytelen azt kérni Istentől, hogy a szolgálatunk iránt egy újabb rajongást munkáljon ki szívünkben. A mi Atyánk nagyon jól tudja, hogy a szolgálat nem csak lelki feltöltődéssel, hanem fizikai és pszichikai kimerültséggel is jár. Ezen a területen is gondot akar viselni rólunk, hogy az új év küszöbén szolgálatunk minőségét lelkünk teljes egészségével tudjuk élvezni.

Támaszkodjunk Isten ígéreteire. Az első Korintusi levél arra buzdít minden szolgálattevőt, hogy bátran buzgólkodjon mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudnia kell(!), hogy fáradozása nem hiábavaló az Úrban (15,58). Valóban hisszük és tudjuk ezt az igazságot, vagy inkább csak reméljük, esetleg feltételezzük? Az egykori buzgóságot, amire lehet, most nagyobb szükségünk van, mint eddig bármikor, vissza lehet szerezni, újra fel lehet építeni, de csak úgy, hogy a fundamentumát Isten szolgálatunkkal kapcsolatos ígéreteiből öntjük ki. Egy-egy ígéret megragadásának nem csak hosszú távú hatása van, hanem mindig vissza lehet térni, és újból meríteni abból.

Kérjünk Istentől ezen a héten egy új lendületet és engedjük, hogy ő formálja gondolkodásunkat, érzelmeinket, reményünket, akaratunk és cselekedeteinket is. Keressük meg, és gyújtsuk újból lángra az egykori buzgóságot azzal a meggyőződéssel, hogy szolgálataink kedvesek Isten előtt, és nincs olyan igyekezet az Úrban, amely hiábavaló lenne!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s