Zenei világnap vasárnapi iskolai szemmel

Október 1-je az egész világon a zene ünnepnapja, mióta Yehudi Menuhin javaslatára az UNESCO Nemzetközi Tanácsa a Zene világnapjává nyilvánította. Ezen a napon a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékezünk, és ezáltal lehetőség nyílik a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerésére.

Kodály Zoltán mondta: „ A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő…”

Keresztyén életünk mindennapjait is átszövi a zene jelenléte: Istentiszteleteinken énekkel, hangszerekkel dicsérjük az Urat.

„Az ének az ige és imádság mellett valami megfoghatatlan, misztikus módon járja át a szívet-lelket, hiszen az ének az igében gyökerezik és legtöbbször imádság is.” (Dr. Almási Mihály)

Szeretnék megemlékezni most két hívő emberről, akik Istentől kapott talentumukkal szolgáltak, énekszövegeket fordítottak, énekeket írtak, énekeskönyveket szerkesztettek. Olvasmányaim során arra a felfedezésre jutottam, hogy elődeink két dolgot nagyon fontosnak tartottak: a gyermekek között végzett missziót, valamint a sok éneklést.

1-hqdefault

Fanny Crosby (1820-1915) neve ismerős lehet azok számára, akik az énekeskönyveket forgatva megnézik azt is, hogy ki a szerzője az adott éneknek. Ő egy vak, amerikai hívő missziómunkás, költő, szövegíró, zeneszerző volt. Csecsemőkorában szemgyulladás következtében megvakult, korán elvesztette édesapját. Ez a helyzet édesanyját arra kényszerítette, hogy cselédnek álljon, Fannyt pedig a nagymama gondjaira bízta, aki nagy szeretettel nevelte, olvasta hangosan a Bibliát, hangsúlyozta az imádság fontosságát. A gyermeket vaksága rákényszerítette, hogy fejlessze az emlékezőtehetségét. 8 évesen a következő verset írta:

„Milyen boldog gyermek vagyok, legyek bár világtalan.
Eldöntöttem, hogy e földön nem leszek boldogtalan.
Mennyi áldást küld rám az Úr, mely másoknak nem adatott,
sírni-ríni, mert vak vagyok, nem tudok s nem is fogok.”

1834-ben, 12 éves korában beiratkozott a New Yorki Vakok Intézetébe, ahol az iskola elvégzése után 23 évig tanított. Ezután férjhez ment és ekkortól teljesedett ki énekírói munkássága. Szerződést kötött egy evangéliumi kiadóval, akik hetente 3 éneket kértek tőle a Vasárnapi iskolák számára. Elgondolkodtató tény, hogy a XIX. században ennyire fontosnak tartották a vasárnapi iskola munkáját, hogy fizetéssel alkalmaztak arra a feladatra egy zenész missziómunkást, hogy énekeket írjon.

Ez idő tájt Magyarországon is elkezdődött a vasárnapi iskolai misszió, ami a bibliaterjesztők munkájának egyik gyümölcse volt. Ők „a Szentírás és vallásos irodalmi termékek mellett igyekeznek mindenütt gyermekmissziót létesíteni. …A Szentírásnak a gyermekekkel való megismertetésén túl, a vasárnapi iskola jó lehetőséget kínált a jószándékú és minden szépet elfogadó szülők nemes irányba terelésére. Ezért kellett az énekeskönyv is, hiszen a gyermekekhez ezzel lehetett a legjobban közelíteni.”

rottmayer-276x400Rottmayer János 1866-ban özvegyen maradt 4 gyermekével, és Kolozsvárra költözött Budapestről. Itt abbahagyta tanult mesterségét, a műbútor-asztalosságot, és a Skót Nemzeti Bibliatársulat munkatársa lett. A gyermekek számára vasárnapi iskolát szervezett, és látva a szükséget, ő szerkesztette meg és adatta ki az első gyermek-énekeskönyvet „Énekek a keresztényi vasárnapi iskolák számára” címmel 1876-ban. Érdekesség, hogy Magyarországon ő jelenteti meg először a „Csendes éj” című éneket magyar nyelven. Édesapaként és szolgáló lelkületű hívő emberként Rottmayer János ráérzett arra, hogy  a bibliamagyarázatot egy-egy ének dallamával, odaillő szövegével még maradandóbbá teszi.

Lassan 150 év eltelt azóta, és nekünk, gyermekmunkásoknak is ugyanez a tapasztalatunk. Fontos az Ige, annak magyarázata, tanítása a gyermekek számára, de elengedhetetlen, hogy sok énekléssel, zenével erősítsük, mélyítsük azt szívükbe!

Tegyük hát ezt megújult lelkesedéssel, és használjuk ki az adódó lehetőségeket a zenehallgatásra, a felfrissülésre most, hogy ezekben a napokban világszerte színvonalas koncerteket szerveznek a Zene Világnapja tiszteletére!

Források:

  • Internet

  • Bányai Jenő: A magyarországi baptista egyházzene története (Baptista Kiadó, Budapest 1996)

 

Székelyudvarhely, 2017. szeptember 29.          Lisztes Piroska

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s