Zenetáborra emlékezve

Korunk egyik jellegzetessége, hogy szeretünk mindent azonnal tudni, gyorsan eredményes lenni, sikereket elérni. A gyermekek élete tele van versenyekkel, vizsgákkal. Ha a szülő arra szánja magát, hogy csemetéjét hangszeren kezdi taníttatni, akkor készüljön fel egy hosszú, itt-ott göröngyös, de gyönyörű útra. A rendszeres gyakorlás kitartásra nevel, fejleszti a koncentrációt, értékes napirendi pont a tanuló életében. Hívő szülőként hamar felmerül a gondolat: milyen jó lenne, ha nemcsak a hangversenyeken hallanánk játszani őket, hanem a gyülekezetben is be tudnának kapcsolódni a zenei szolgálatokba! Igen ám, de ha mi nem vagyunk járatosak a zenélésben, a nem hívő zenetanárt pedig nem valószínű, hogy rá tudjuk venni a mi énekeink betanítására (azért meg lehet próbálni, én tudok olyan esetről, amikor vállalta a pedagógus), akkor ez egy nehéz helyzet. Itt lép be a képbe a gyülekezetben lévő zenei szolgálattevő, zenetanár. Nagy kincs a közösségre és a misszióra nézve, ha a felnőtt gyülekezeti zenész nyomon követi, bátorítja, netán tanítja is a gyerekeket. De szinte hallom az olvasó sóhajtását: bárcsak nálunk is lenne zenetanár…! Valóban, sajnos kevesen vagyunk itt Erdélyben, akiknek a foglalkozása, hivatása egybeesik a gyülekezetben vállalt zenei feladatokkal. Ebbe a hiányhelyzetbe lép be a nyári Zenetábor lehetősége.

A Zenetábor receptje:

  1. „Vegyél” egy elhivatott, kitartó, szervezésekben járatos, kapcsolatokkal rendelkező, gyermekeket nagyon szerető zenetanárt, és mellé egy-két (nem feltétlenül zenész) egyenrangú társat. (Vagy egyik, vagy másik lehetsz Te magad.)
  2. Keress alkalmas helyszínt, ahol 40-100 gyermek zenélhet, játszhat, sportolhat, Bibliát tanulmányozhat egy héten keresztül!
  3. Szerezz hangszereket kölcsönbe! (Elsősorban billentyűsöket, mert mindenki zongorázni akar tanulni J , de az ütő hangszerek is nagyon népszerűek és hasznosak. A többit pedig a jelentkezőknek kell hozniuk úgy is.)
  4. Szólíts meg hívő zenetanárokat, hogy vállalják el a tanítást a Zenehéten! (Nagy áldozat a részükről nyáron, a nagyon várt szabadság ideje alatt odaülni-állni, és tanítani a felkészült és kevésbé felkészült növendékeket.)
  5. Készülj föl arra, hogy nem is minden tanár találja fel magát azonnal, hiszen általában ismeretlen gyerekekkel kell rövid időn belül megtalálni a közös hangot!
  6. Bátorítsd őket arra, hogy hívő énekeket, énekfeldolgozásokat tanítsanak a táborozóknak ezen a héten! Természetesen az is nagyon jó dolog, ha a hangszerjátékban is tudnak segítséget nyújtani, irányt mutatni.
  7. Keress a szabadidős tevékenységekre is szolgálattevőket (vasárnapi iskolai tanítók, fiatalok a gyülekezetekből), akik a zeneórák között foglalkoztatják a gyerekeket (kézműves, sport, vetélkedők, versenyek, áhítat, stb.).
  8. Ha együtt a csapat, megvan a hely és az időpont, a költségvetés, akkor jöhet a tábor meghirdetése mindenféle formában, bátran hívogatva a gyülekezeteken kívüli gyerekeket is. (Missziós lehetőség! )
  9. Készíts napirendet, és a beérkező jelentkezések alapján órarendet!
  10. IMÁDKOZZ SOKAT!

A recept természetesen alakítható, bővíthető tetszés és adottságok szerint. De ismereteim szerint néhány helyen már nagyon bevált. Magyarországon a Baptista közösségünkben a dunántúli Bodrogon rendeztek először hasonló Zenehetet. Újpesten Beharka Pál testvérék kb. fél évszázada tartják a nagyon hasznos karvezető és orgona tanfolyamot nyaranta minden korosztály számára, de az nem tábor jellegű és szerkezetű.

A bodrogi jó tapasztalatokat megkívánva Magyarország keleti részén, Békésen is elindultak a Zenetáborok, és 12 éve töretlen lendülettel szervezik meg az egyház és a kerület, valamint a Békési Baptista Gyülekezet jóvoltából.

Itt Erdélyben volt már a 2000-es évek elején két Zenehét is az ifi korosztály számára, de aztán abbamaradt ez a gyakorlat. Idén először rendezett a Baptista Vasárnapi Iskolai Szövetség Zenehetet az általános iskolai korosztály számára július elején. 100 gyermeket táboroztattunk a Hargita Keresztyén Táborban, 11 zenetanár és kb. 20 vasárnapi iskolai tanító, illetve szülő segítségével.

Miért más egy Zenehét, mint egy angol, vagy más tematikájú hét? Mi a haszna a gyülekezet, vagy a misszió számára?

Képzeljünk el egy rossz étvágyú kisgyermeket, aki elmegy pár napra a barátjához. Az édesanya legnagyobb megdöbbenésére a házigazda anyuka arról számol be, hogy milyen jó étvágya van a vendég gyermeknek. Egymás kedvéért ettek, együtt jobb volt az étel. Így van ez a zenéléssel is. Amikor együtt van a sok gyermek, és mindenki hangszerrel „szaladgál”, mindenhonnan zene szól, a tanárok naponta kedveskednek a táborozóknak különböző zenei csemegékkel, akkor megjön a zenei étvágy, a gyakorlási kedv. Lendületet ad a folytatáshoz, a következő évkezdéshez ugródeszkául szolgál. Barátokat szerez, számon lehet tartani, hogy ki miben ügyes, miben tehetséges, milyen ajándékokat kapott az Úrtól. Év közben lehet a közelben lakóknak közös zenei szolgálatot is szervezni, amivel megörvendeztethetik a gyülekezetet is.

Hosszú távú befektetés a zenetanulás. A Zenehetek is akkor tudnak jó és építő hatást gyakorolni a gyülekezetek életére és a misszióra, ha évről évre megrendezésre kerülnek.

Adja az Úr, hogy legyenek olyan felnőttek, akik vállalják a Zenehét szervezését, a tanítást, és mindenféle szolgálatot akár Erdélyben, akár Magyarországon!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s