Táborvezetők vezetési stílusa

Hogyan vezessünk le jól egy nyári gyerek vagy ifjúsági táborozást? Kiket hívjunk meg segítőknek? Milyen célkitűzéseink legyenek, és hogyan kezeljük a felmerülő problémákat? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések minden táborozás előtt foglalkoztatnak minket.

Azt tudjuk, hogy a jó táborozáshoz mindenképpen jó vezetőkre van szükség, akik Istennel szoros kapcsolatban vannak. Ennek hiánya nagy problémákat okozhat, de az sem mellékes, hogy milyen adottságok és készségek állnak a táborvezetők rendelkezésére.

Nézzük meg, hogy milyen tényezőkkel kell számolnunk!

1) A vezető maga: személyisége, beállítottsága, motivációja és tapasztalatai

2) A vezetettek: tapasztalatai, önértékelése, táborozással kapcsolatos elvárásaik

3) A táborozás jellege: strukturáltsága, bonyolultsága, a rendelkezésre álló idő

4) A környezet és a vezetési helyzet: a vezető hatalmi helyzete, csoporthoz való viszonya, a környezet állandósága, bonyolultsága.

E négy terület közül most az utóbbira fogunk összpontosítani.

Bizonyára sokak számára ismert az autokratikus vezetési stílus. Ebben a vezetőnek nagyon fontos szerepe van: kijelöli a feladatokat, a munkacsoportokat, értékel, dönt, jutalmaz és büntet, mások véleményének a meghallgatása nélkül.

Aztán van olyan is, mint a demokratikus vezetési stílus, amelyben a vezető engedi érvényesülni a vezetettek akaratát is.

Végül pedig ott van a Laissez-faire stílus, amelyben a vezető nem ad előírásokat, szabad kezet ad a vezetetteknek a program kialakításában.

A vezető az erőforrásokat biztosítja, illetve szükség esetén beavatkozik. Olykor az is van, hogy a vezetési stílusok keveredésével találkozunk, amikor az egyikből is, meg a másikból is jelen van valami a vezetés szintjén.

Azt gondolom, hogy jelentős különbségek állnak fenn az ifjúsági táborozás és a gyerektáborozás során alkalmazható vezetési stílusok között.

Nem bírálni akarom, de azért nem tartom követendő stílusnak azt, amikor a táborvezető nem tudja a táborozás első napján, hogy milyen erőforrásokra számíthat, és milyen lesz a napi, illetve heti program. Keresztyén táborozásoknál ezt már jóval előtte tudni kell! A táborozás megszervezése nem egyik pillanatról a másikra történik. A “majd a Szentlélek vezetni fog” jelige és hozzáállás nem ment fel a felelősség terhe alól. A jól megszervezett táborozás nem zárja ki a Szentlélek vezetését, hanem arra épít azáltal, hogy Lélek segítségét kéri már a szervezés idején. A Szentlélek a bölcsesség Lelke, aki gondolatokat és ötleteket ad a táborozáshoz. A szervezetlenség és a felkészületlenség sehogy sem illik a keresztyén táborozások vezetőihez.

Tapasztalatból tudom, hogy a jó táborozáshoz egy olyan munkacsoportra (vezetői csapatra) van szükség, amelyben a motiváltság és az elkötelezettség magas szinten van jelen. Azt is tudom, hogy mit jelent az, amikor valakit állandóan helyettesíteni kell, mert nem érti és nem tudja a feladatát. Tehát az a legjobb, amikor a táborvezető ismeri munkatársait és mindenben számíthat rájuk.

Aztán megfelelő irányításra is szükség van. Nem lehet jó táborozást vezetni úgy, hogy nem tudjuk, hogy mit akarunk. A táborvezető látása meghatározó a program kialakítása területén, de annak megvalósítása során is. Nem lehet cél csupán a szórakozás és a pihenés. A táborvezetőnek és a vele együtt munkálkodó csapatnak is tudnia kell, hogy a táborozás legfontosabb célja az Istennel való találkozás. Erre mindenkinek szüksége van. Istennel találkozni, Őt még jobban megismerni, az ő akaratát megismerni mindennél fontosabb.

Végül pedig hadd ejtsek egy néhány szót a szolgáló vezetésről. A szolgáló vezető tudja, hogy mindenekelőtt szolga. Abból a természetes érzésből indul ki, hogy szolgálni szeretne. Ha az autokratikus vezetési stílus meg is nyilvánul nála, mert tudja, hogy mi a cél, és képes kiosztani a feladatokat, ez mégsem úgy történik, hogy ő egy kényelmes pozícióból irányítja a többieket. A szolgáló vezető a terepen van, és ha szükséges, a legnehezebb feladatokat is elvállalja, hogy példát mutasson a többieknek.

Ezek után könnyű vagy nehéz egy táborvezetőnek? Könnyűnek semmiképpen nem mondható, nehéznek igen. A felelős táborvezető utolsónak fekszik le az éjszaka során és az elsők között kel fel korán reggel. Ezt bírni kell, de megéri, mert Isten olyan örömöket ad neki, amelyekre egész évben várt: együtt tud sírni és örvendezni azokkal, akik Isten jelenlétében megváltoznak.

Veress Ernő

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s